Kedvező elhelyezkedés, erős térségi kapcsolatok
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Magyarország északkeleti részén, az ország északi határvidékén helyezkedik el. Közvetlenül kapcsolódik Szlovákiához, miközben öt magyarországi vármegyével – Szabolcs-Szatmár-Bereggel, Hajdú-Biharral, Jász-Nagykun-Szolnokkal, Hevessel és Nógráddal – is határos.
Elhelyezkedése révén egyszerre része az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatrendszereknek. A 7 247 négyzetkilométer területű vármegye Magyarország második legnagyobb vármegyéje, így gazdasági térsége több, eltérő adottságú tájegységet, városi központot és ipari körzetet foglal magában.
A vármegye elérhetőségének gerincét az M3-as és az M30-as autópálya alkotja. Az M30-as az M3-as autópályát Miskolcon és Tornyosnémetin keresztül kapcsolja össze a szlovákiai R4-es gyorsforgalmi úttal. Az útvonal a Via Carpathia nemzetközi közlekedési folyosó része, amely Észak- és Dél-Európa térségei között teremt kapcsolatot. A Miskolc és Tornyosnémeti közötti autópályaszakasz megépítésével a vármegye középső és északkeleti része, különösen Szikszó és Encs térsége is közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot kapott. Az útvonal egyúttal gyors elérést biztosít Kassa és a kelet-szlovákiai gazdasági térség irányába.
Az M3-as autópálya kelet–nyugati irányú kapcsolatot biztosít Budapest, a fővárosi gazdasági térség, valamint Nyíregyháza és a keleti országrész felé. A vármegyét érintő útvonal a pán-európai V. közlekedési folyosó részét képezi, amely tágabb összefüggésben Nyugat- és Közép-Európát kapcsolja össze Kelet-Európa térségeivel. Ez az elhelyezkedés a vállalkozások számára nemcsak a belföldi piacok gyorsabb megközelítését támogatja, hanem az export- és beszállítói kapcsolatok szervezéséhez is kedvező kiindulópontot jelent.
A gyorsforgalmi úthálózatot a Miskolc térségében összekapcsolódó, sugaras szerkezetű főúthálózat egészíti ki. A 3. számú főút Budapest, Mezőkövesd, Miskolc, Szikszó és Encs érintésével vezet a szlovák határhoz. A 26. számú főút Miskolcot kapcsolja össze Sajószentpéterrel, Kazincbarcikával és Bánrévével, a 37. számú főút pedig Felsőzsolca, Szerencs és Sátoraljaújhely irányában biztosít kapcsolatot. A 35. számú főút Polgár és Debrecen, a 38. számú főút pedig Nyíregyháza felé teremti meg a közúti összeköttetést. Ennek eredményeként a vármegye ipari, turisztikai és szolgáltatási központjai több irányból, egymással is összekapcsolódva érhetők el.
A vármegyei rendezési terv több térségi jelentőségű logisztikai központot is kijelöl. Bánréve, Emőd, Mezőkövesd–Mezőkeresztes, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely és Tornyosnémeti elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a logisztikai tevékenységek ne kizárólag egyetlen központra koncentrálódjanak, hanem a vármegye különböző gazdasági térségeihez kapcsolódjanak. A logisztikai csomópontok az ipari parkokkal, a főutakkal és a vasúti hálózattal együtt olyan rendszer kialakulását támogatják, amely a termelési helyszínek, a beszállítók és a felvevőpiacok közötti kapcsolatokat is erősítheti.
A közúti hálózat mellett a vasút is meghatározó szerepet tölt be a vármegye térségi kapcsolataiban. A közforgalmú vasútvonalak épített hossza 2023-ban összesen 432 kilométer volt, a vármegyében pedig 84 vasútállomás és megállóhely található. A Budapest–Miskolc–Szerencs–Nyíregyháza nemzetközi törzshálózati fővonal országos és kelet-magyarországi kapcsolatokat biztosít, míg a Miskolc–Szikszó–Encs–Hidasnémeti vonal Kassa irányába teremt nemzetközi összeköttetést. A Miskolc–Kazincbarcika–Bánréve–Ózd vasútvonal a vármegye hagyományos ipari tengelyének egyik legfontosabb személy- és teherszállítási útvonala.
A vasúti hálózat az ipari termeléshez és az áruszállításhoz közvetlenül is kapcsolódik. A nagytömegű alapanyagok, gépipari alkatrészek és késztermékek vasúti továbbítása különösen a vegyipari, gépipari, energetikai és nehézipari tevékenységek számára jelenthet fontos logisztikai lehetőséget. A közúti és vasúti útvonalak több térségben egymással közel párhuzamosan haladnak, így a különböző közlekedési módok összekapcsolása, az iparvágányok fejlesztése és a multimodális logisztikai megoldások további versenyelőnyt teremthetnek.
A nemzetközi üzleti és személyforgalmi kapcsolatokat három, autópályán is elérhető nemzetközi repülőtér támogatja. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a világ nagy üzleti központjai felé teremt kapcsolatot, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér az ország keleti térsége számára biztosít légi közlekedési lehetőségeket, míg a Kassai Nemzetközi Repülőtér földrajzilag különösen közel helyezkedik el a vármegye északi részéhez. A repülőterek az M3-as, M30-as és M35-ös autópályán keresztül kapcsolódnak a vármegye közlekedési rendszeréhez.
A kedvező külső elérhetőséghez erős belső települési és gazdasági kapcsolatrendszer társul. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 358 település és 29 város található. Központja Miskolc, amely Észak-Magyarország legjelentősebb városa, egyben ipari, kereskedelmi, oktatási, kulturális és szolgáltatási központ. A város az észak–déli irányú Sajó-völgyi tengely, valamint az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet–nyugati kereskedelmi tengely metszéspontjában helyezkedik el. Központi fekvése és közúti-vasúti kapcsolatai révén nemcsak a vármegye településeit, hanem a környező régiókat is összekapcsolja.
Miskolc és agglomerációja mellett Kazincbarcika, Tiszaújváros, Ózd, Mezőkövesd, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely is önálló térségi szerepkörrel rendelkezik. Ezek a városok ipari, kereskedelmi, turisztikai, oktatási vagy közigazgatási funkcióikkal több település munkaerőpiaci és szolgáltatási központjaként működnek. A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése, míg a további városi központok a vármegye távolabbi részeinek gazdasági bekapcsolódását segítik. A policentrikus településhálózat lehetőséget teremt arra, hogy a beruházások ne kizárólag a vármegyeszékhelyen, hanem több térségi központban is megfelelő munkaerőpiaci és szolgáltatási háttérre épüljenek.
A földrajzi és közlekedési kapcsolatok mellett a térség együttműködési hálózatai is fontos befektetési értéket képviselnek. A vármegye gazdaságfejlesztésében az önkormányzatok, gazdasági érdekképviseletek, oktatási és szakképzési intézmények, nagyvállalatok, valamint helyi kis- és középvállalkozások egyaránt részt vesznek. A határ menti, testvérvárosi és intézményi kapcsolatok további lehetőséget biztosítanak az üzleti hálózatok, a beszállítói együttműködések és a tudástranszfer fejlesztésére.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye elhelyezkedésének értéke így nem kizárólag a térképen elfoglalt pozícióból adódik. A gyorsforgalmi utak, a nemzetközi és országos vasútvonalak, a közeli repülőterek, a határ menti kapcsolatok és a többközpontú településhálózat együttesen teszik a vármegyét jól kapcsolódó gazdasági térséggé. Mindez kedvező feltételeket teremt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Magyarország északkeleti részén, a hazai és a közép-európai piacok találkozásánál keresnek hosszú távon fejleszthető, stabil beruházási helyszínt.